Ami belőled
bennem maradt

mehettél volna a tizennégyessel.
és az egyessel.
évekig dolgozni.

de jöhettél volna velem is,
akárhova és bármikor.
csak a világ legvégéig.

néha kézen fogva, bandukolva,
olykor durcásan elfordulva.
csak veled és bárhova

Maradt egy macska a szekrény tetején,
meg a nélküled üres lakás.
Csak ez reménytelen kevés.

Csak te nem írtál

Nem kérem.
Nem is kértem.
Sőt nem is várom.

De.

Csak többet annál, hogy köszönöm.
Ezt sem kértem.

Telesírom a paplanom,
írtál,
tán neked is hiányzom.

Vajon eszedbe jutok?
Van, hogy hiányzom?
Mert én éjszaka nagyon fázom.

Az ágyban.

A párna sem olyan puha.
A takaró is töri a testem.
Nélküled hitvány az este.

Meg az éjszaka.

Egybeolvad a nappallal.
Nincs kit várnom már.
De ugye még idetalálsz?

Haza és hozzám.

Bizalmat,
kértem.

Hűséget,
adtam.

Szeretet…
Akartam…
Volna.

Július volt. Egy nap ment el.
Augusztus volt és egy hét is.
Szeptember van és itt a hónap.

Talán lesz olyan év, mikor nem kellennél, de nekem nem kell olyan év.

Pedig eltelt már jó sok hét.

Benne lenne minden,
amit kérsz,
amit kérek.

Hit, remény, szeretet.
Szerelem, a szerelmem.

Annyira félek, hogy nem lellek.

A macska meg a hajam nyalja. De ez itt csak utóirat.

Éjfélkor egy tortával a kezemben, mint régen.
Szerelmesen.

Férfikönnyel a szememben.

Gyermeki mosollyal tetteted a meglepettséget.
Szerelmesen.

Mára ebből csak a könny maradt…

Meddig…

… kell szeretni,
… kell esténként meghalni.
… kell reggel ébredni.
Mintha élnél.

… kell építeni magamban,
… kell látni magadban,
… kell mindez nélküled.
De veled…

… És mikor… lesz már jobb…
… Szeretni, meghalni, ébredni, építeni, látni…
… veled.

Születésnapod siratom,
Boldogan ittam.
Vigadok.

Ma eliszom a világom,
Szeszben oldódik.
Bánatom.

Köszönöm, az kevés,
De nekem bűnbocsánat.
Erény.

Álmodtam az éjjel.
Igazán szépet, benne voltál,
kézzel fogtam a léted.

Hogy mit csináltunk?
Arra nem emlékszem,
de mosolyogtál rám, mint régen.

Hálás is lehetnék…

… Hogy legalább álmomban elérlek,
csak napközben fog el a kétely:

Az este vagy a reggel miért nem veled ér el.

Az álmaimmal sem,
A vágyaimmal pláne,
A neked adott szerelem...
… kifizetett számla.
A könnyel sem, pedig érted sírtam,

A bőröm alá bújtál,
A szívem mélyébe ástál,
A lelkemet is odaadtam neked...
… kifizetett számla.
És még mindig szép vagy.

Elveszni látszol,
A homályod lassan élesebb, mint a sziluetted.
Az agyam már hangosabb néha,
De a szívem dobog érted.
Nem engedlek el,
Mert téged szeretlek.

Érzed!?
Dobog!
Érted!
Téged…
Szeretlek…